Magamról ★ web: zelenij.hu, trxedzo.hu ★ e-mail: linda@zelenij.hu ★ facebook: facebook.com/edzesrefel

Másnak kitartani nehéz, nekem feladni

© www.facebook.com/VanikZoltanFoto
A múlt hétvégén megkezdődött számomra is az idei mountainbike versenyszezon. Ráadásul nem is akármilyen versennyel, hanem egy UCI C2-es (világranglista pontszerző) XCO-val Salgótarjánban. Az idén ugyanis az amatőr mezőnyt hátrahagyva, az elit lányok között próbálok helyt állni.

Tavaly már indultam Salgótarjánban xco-n, de akkor fun kategóriában mentem, ami egy „butított” és rövidített futam. Szóval a nyomvonal nem volt teljesen ismeretlen. Plusz a verseny hetében lehetőségem nyílt lemenni pályát járni.  Ezúttal is külön köszönet a Cube- Csömöri csapatnak, hogy velük tarthattam.

11174867_894850943894680_4320852844007682680_n
A pályajáráson nagyon fáradt voltam és elég felemás érzésekkel tértem haza. Bár végül elhatároztam, hogy mindenképp megpróbálom a versenyt, nem voltam nyugodt. Fejben azt hiszem kicsit szétestem.

Mivel pályajárás megvolt szerdán, így csak a verseny napján utaztunk le. Hála az új stresszkezelő módszernek, amit jelenleg tanulgatok az éjszakát végre végig aludtam és ráadásul elég jól. Ugyanis iszonyat tudok izgulni és ez már negatívan hat, ha nem tudom magam kipihenni egy verseny előtt.  De ezúttal a pánik leginkább a helyszínen fogott el, de próbáltam lefoglalni magam. Féltem, hogy esetleg ki fognak nevetni, ám mindenki irtó kedves volt velem és a pálya szélén is sokan drukkoltak nekem név szerint. Külön hatalmas köszönet Magdinak a kedvességért.549444_908407825869482_2301559381391331823_n (1)

Szóval csak eljutottam végül a rajt vonalig. Ebben a szakágban beszólítás van, így nem kell verekedni, mint a maratonokon (illetve ott is van, de csak középtávon, én meg rövid távokon megyek), hogy minél jobb helyre kerülj. És nem egyszerre indul az összes korosztály, ami szintén nem mindegy.
A beszólítás a világranglista (ha az nincs magyar ranglista) pontok alapján történik, értelemszerűen minél több pontod van, annál előrébbre szólítanak. Nos nem voltmeglepetés, hogy utolsóként hívtak, mivel még sosem indultam ilyen versenyen, így pontom sem volt.

A rajtot lányos zavaromban eléggé elbénáztam, mert nem sikerült egyből becsatolni, majd miután beléptem első mozdulattal ki is rántottam a lábam a pedálból. Miután végeztem ezzel a közjátékkal megindultam én is. Szerencsére nem szakadtam le túlzottan, így az elején még a mezőnnyel mentem.

Az első kört még elég jó idővel teljesítettem és még láttam is magam előtt a lányokat, de a végére eléggé lemaradtam. A pálya egyébként 5,9 km hosszú volt és kb. 270 méter szint volt benne körönként. Az elit női mezőnynek 5 kör volt a penzum.

A második és a harmadik körben a felfelékben az életemért küzdöttem, a lefeléket viszont élveztem. Az ami a pályajáráson bizonytalanul ment vasárnapra összeállt és sikerült nyeregben abszolválni. Viszont furcsa volt számomra és az elején kicsit zavart is, hogy rengeteg néző volt a pályán és persze a technikás részeknél. Aztán túllendültem a dolgon és nem vettem róla tudomást, így körről körre jobban éreztem magam. Mármint ahhoz képest, hogy fejben nem volt minden rendben.

© www.facebook.com/VanikZoltanFoto
A negyedik köröm végén viszont sajnos kiszólítottak, mert átléptem a limitidőt. A mezőny egyébként igen erős volt, a hazai elit mellett az ukrán válogatott lányai is indultak. Nem vagyok elégedett magammal, de csalódott sem. Elsőre nem rossz ez és edzek tovább keményen és előbb utóbb biztos felnövök ehhez a kategóriához. Remélem előbb. De nem bántam meg a váltást, hiszen az élet arról szól, hogy mindig fejlődni kell.